Читать онлайн книгу "Hazakísért a Hold. Nyár"
HazakГsГ©rt aВ Hold. NyГЎr
ZoltГЎn JГЎszter
Az olvasГі egy sorozat mГЎsodik rГ©szГ©t tartja a kezГ©ben. Az “idЕ‘kГ¶zi lap” nyГЎri szГЎma, tГ¶bb emberrel Г©s Г©lmГ©nnyel bЕ‘vГјlt tovГЎbb. Olyan szemГ©lyisГ©gekkel, akik kГ¶zГјl tГ¶bben is, nemcsak ГrГЎsaim, de az Г©letem rГ©szГ©vГ© vГЎltak. A pillanatok mozaikdarabkГЎit szedegetem tavasztГіl tГ©lig, amelyekbЕ‘l vГ©gГјl egysГ©ges tГ¶rtГ©net fog kikerekedni.Ha az olvasГіnak jobban tetszik, tekintse a leГrtakat kitalГЎlt tГ¶rtГ©neteknek.
HazakГsГ©rt aВ Hold
NyГЎr
ZoltГЎn JГЎszter
Cover designer ГЃgota Veres
© Zoltán Jászter, 2021
© Ágota Veres, cover design, 2021
ISBNВ 978-5-0055-2486-7
Created with Ridero smart publishing system
JГЎszter ZoltГЎn
HAZAKГSГ‰RT AВ HOLD
NyГЎr
ElЕ‘szГі
Igaz tГ¶rtГ©neteken alapulГі ГrГЎsok, amelyekben aВ kГ©pzelet jГЎtszik aВ valГіsГЎggal.
Az olvasГі egy sorozat mГЎsodik rГ©szГ©t tartja aВ kezГ©ben. Az В«idЕ‘kГ¶zi lapВ» nyГЎri szГЎma, tГ¶bb emberrel Г©s Г©lmГ©nnyel bЕ‘vГјlt tovГЎbb. Olyan szemГ©lyisГ©gekkel, akik kГ¶zГјl tГ¶bben is, nemcsak ГrГЎsaim, de az Г©letem rГ©szГ©vГ© vГЎltak. AВ pillanatok mozaikdarabkГЎit szedegetem tavasztГіl tГ©lig, amelyekbЕ‘l vГ©gГјl egysГ©ges tГ¶rtГ©net fog kikerekedni.
Ha az olvasГіnak jobban tetszik, tekintse aВ leГrtakat kitalГЎlt tГ¶rtГ©neteknek.
В В В В JГЎszter ZoltГЎn
ГЌrisz
Az ajtó fölött lévő csengő hangjára, a galéria sietve adott életjelet magáról a külvilágnak. Ugyanezt minden alkalommal megtette, valahányszor betért hozzánk valaki, a Primus művészeti galériába.
Odakint esett az eső. Ilyen időben általában kevesebben jöttek be hozzánk. Aznap már volt néhány vendég, de nagy részük csak az eső elől menekült ide. Persze ilyenkor is örültem a betévedőknek. Mielőtt a bejárattól tovább engedtem volna őket, elmondtam hova rakják le az esernyőjüket, és ha szükség volt rá megkértem a vendégeket, hogy ácsorogjanak kicsit tovább a puha lábtörlőn.
Az ГіvГЎros mindenki szГЎmГЎra vonzГі. Az Г©pГјlet, ahol mГЎr nГ©hГЎny hetet eltГ¶ltГ¶ttem, aВ hajdani vГЎrosfalba olvad bele. LenyЕ±gГ¶zЕ‘ aВ galГ©ria nagy terme. AВ kЕ‘bЕ‘l Г©pГtett hГЎzban menedГ©ket talГЎlt lengyel, Г¶rmГ©ny, zsidГі, osztrГЎk, magyar, orosz, ukrГЎn Г©s megannyi mГЎs fajtГЎjГє nГ©p az elmГєlt Г©vszГЎzadokon ГЎt. Mindenki aВ sajГЎt mestersГ©gГ©hez igazГtotta az Г©pГtmГ©ny egyes rГ©szeit. Volt itt kereskedЕ‘hГЎz, az udvarban istГЎllГіval, mГЎskor meg papok Г©s diakГіnusok lakhelye. Egyes forrГЎsok szerint ez volt az elsЕ‘ stГЎciГі, ahol aВ kereskedЕ‘k megГЎllapГtottГЎk aВ vГЎrosba Г©rkezЕ‘ ГЎruk Г©rtГ©kГ©t. Majd ahogy tovГЎbb szГЎllГtottГЎk aВ portГ©kГЎikat aВ PiactГ©r felГ©, aВ kufГЎrok Г©s mГЎsok kezГ©re kerГјlve, az ГЎruk Г©rtГ©ke utcГЎrГіl – utcГЎra egyre csak nЕ‘tt.
Tessa lépett be az ajtón. Persze, csak később tudtam meg a nevét, és azt, hogy két nappal ezelőtt érkezett Ausztráliából Európába. Magas, vékony, szőke lány. Könnyed mozgásával és gyönyörű mosolyával, azonnal foglyul ejtette a képzelőerőmet. Esőkabát volt rajta, és magával hozta a zápor utáni zöld rét frissességét, amely megváltoztatta nemcsak az aznapi, de az egész hetem ütemtervét is.
Bemutattam neki a tárlatot. A harmadik, vagy a negyedik festmény utána már nem feltétlenül csak a képek érdekelték a lányt. Igyekeztem végigcsinálni. Időben rájöttem arra, hogy nem kellene túlzásba vinnem az alkotások bemutatását. Ha sietnék, az olyan lenne, mintha a tudomására szeretném hozni, hogy ez csak egy program, ami néhány percen belül véget ér. Nekem eszem ágában sem volt, hogy megszabaduljak a lánytól.
Vannak vendГ©gek, akiket az ember egyszerЕ±en lerГЎz. Csak Гєgy, rutinosan. MГЎr aВ kiГЎllГtГЎs megnyitГіjГЎn megmutatkozik, mely arcok lesznek aВ В«visszajГЎrГіkВ». JГіl Г©rzik magukat mЕ±vГ©szemberek tГЎrsasГЎgГЎban. Еђk is alkotnak, gyakran magГЎnyos mesterek. NГ©hГЎnyuknak egy-egy kiГЎllГtГЎs megnyitГіja az egyetlen lehetЕ‘sГ©g, amikor tГЎrsasГЎgban lehetnek. EgyikГјk Viktor, aki az Г¶tvenes Г©veiben jГЎr. ZenГ©sz, de aВ vele folytatott beszГ©lgetГ©sbЕ‘l nem derГјl ki egyГ©rtelmЕ±en, hogy hol, kikkel Г©s milyen zenГ©t jГЎtszanak.
Rendszeresen eljön egy hanyagul öltözött férfi is, aki körülbelül húsz évvel lehet fiatalabb Viktornál. Oldalán, egy teátrálisan öltözködő idős hölggyel látogatja a galériánkat. Minden festmény előtt megállnak, és hosszan diszkussziót folytatnak. Pontosan miről beszélgethetnek, azt nem tudom, csak azt látom, hogy miután végeztek, minden alkalommal magukkal visznek néhány egyforma szórólapot.
Van, aki sokkal bГЎtrabb, Г©s meg sem nГ©zi alaposan aВ kiГЎllГtГЎs megnyitГіjГЎn aВ kГ©peket. Azonnal az italokkal, szendvicsekkel Г©s egyГ©b aprГі sГјtemГ©nyekkel megterГtett asztalhoz megy, Г©s esze ГЎgГЎban sincs elmozdulni onnan, amГg aВ terГtГ©kre kerГјlЕ‘ utolsГі csГ¶pp italt is fel nem hГ¶rpinti aВ poharГЎbГіl. Viktor, miutГЎn gyorsan, mindent elmondott, arrГіl, hogy mit gondol aВ mЕ±vГ©szetrЕ‘l, jГі partnere lett az asztal melletti tГЎrsasГЎgnak.
AВ fentebb emlГtett csoport kГ¶zГјl aВ legjobban is kitЕ±nt, nemcsak aВ vГ©kony magas termete miatt, egy rГ¶vid frizurГЎs, idЕ‘s nЕ‘. AВ hГіna alatt egy feltЕ±nЕ‘en sГЎrga szГnЕ± sГ©taernyЕ‘t szorГtott. AВ festmГ©nyekhez egГ©szen kГ¶zel hajolt, Г©s hosszan ГЎllt aВ kГ©pek elЕ‘tt, mintha nagyГtГіlencsГ©vel vizsgГЎlnГЎ aВ vГЎsznakat. Viccesnek tЕ±nt, Г©s nГ©hГЎny napnak kellett eltelnie, mire megГ©rtettem kivГ©teles viselkedГ©se okГЎt.
Ezek az arcok, jГіl kibЕ‘vГtik aВ tГЎrsasГЎgot egy kiГЎllГtГЎs megnyitГіjГЎn. NГ©lkГјlГјk talГЎn aВ kiГЎllГtГЎs szervezЕ‘i csalГіdottak lennГ©nek, Г©s Гєgy kГ¶vetkeztetnГ©nek, hogy nincs Г©rdeklЕ‘dГ©s aВ mЕ±vГ©szet irГЎnt. Meg, hogy az Г©rtГ©kek sem Г©rtГ©kek mГЎr. AВ galГ©ria szemГ©lyzetГ©n, aВ mЕ±vГ©szen Г©s aВ potyГЎzГі kГ¶zГ¶nsГ©gen kГvГјl, szГЎmos akadГ©mikus, Г©s mЕ±vГ©szeti szГ¶vetsГ©gek tagjai, meg azok elnГ¶kei, valamint mГЎs szakГ©rtЕ‘ kollГ©gГЎk is lГЎtogatjГЎk aВ galГ©riГЎt. Ez utГіbbiak tГ¶bbsГ©ge aВ zajos megnyitГі utГЎni napokban keresi fel aВ tГЎrlatot.
Amikor aВ soron kГ¶vetkezЕ‘ kiГЎllГtГЎst szerveztem, nem tudtam meghatГЎrozni elЕ‘re, hogy az mennyire lesz gyГјmГ¶lcsГ¶zЕ‘. Annyi Г¶sszetett dologtГіl fГјgg aВ siker. NГЎrcisz termГ©szete miatt nem hagy nyugodni maga kГ¶rГјl senkit Г©s semmit, mГg ki nem viszi aВ vГ©gsЕ‘ akaratГЎt: mindenki figyelmГ©t magГЎra terelni.
Napokkal aВ kiГЎllГtГЎs megnyitГЎsa elЕ‘tt megГ©rkeztek aВ festmГ©nyek. Egy nappal aВ kiГЎllГtГЎs elЕ‘tt aВ mЕ±vГ©sznЕ‘ is megГ©rkezett. Еђt elkГsГ©rte egy remek ГєjsГЎgГrГі nЕ‘ is, aki kГ©sЕ‘bb cikket Гrt aВ tГЎrlatrГіl. Mindenki hozzГЎtett valamit aВ kiГЎllГtГЎs sikerГ©hez. AВ dГ©lutГЎn folyamГЎn azon igyekeztГјnk, hogy aВ kГ©pek aВ helyГјkre kerГјljenek. Ennek megvan aВ szakmai misztГ©riuma, Г©s valamennyi jГіl menЕ‘ galГ©ria fГ©ltve Е‘rzi ennek aВ titkГЎt.
Amikor vГ©gre minden mЕ±, nagy alapossГЎggal aВ helyГ©re kerГјl, beindul aВ masina. KГ©t hГ©ten keresztГјl jГ¶nnek-mennek aВ lГЎtogatГіk, akiket nГ©ha egy-egy gyЕ±jtЕ‘, vagy vevЕ‘ is elkГsГ©r majd. Ez utГіbbiak kГ¶zГјl nГ©hГЎnyan egГ©szen kivГЎlГіan tudjГЎk leplezni szenvedГ©lyes tervГјket. Mire vГЎlaszul, Г©n is megtanultam ГЎlcГЎzni eladГіi szГЎndГ©komat. Amikor aВ kГ©t tГ¶rekvГ©s talГЎlkozik, az olyan komoly – ilyenkor, ГЎllГtom, hogy ГјnneplЕ‘ ruhГЎba Г¶ltГ¶znek aВ lelkek —, annyira szГ©pen Г©s elegГЎnsan egyesГјl az ГјzletkГ¶tГ©sben aВ kГ©t akarat. VГ©gГјl kimondjГЎk aВ В«boldogГtГі igentВ», majd mindenki elГ©gedetten vesz bГєcsГєt aВ mГЎsiktГіl. Ez annyira lelkesГtЕ‘!
AВ kiГЎllГtГЎst megnyitottuk, nГ©hГЎnyan mГ©ltattГЎk aВ mЕ±vГ©sznЕ‘t, mГЎsok meg ettek Г©s ittak.
SzerencsГ©snek tartottam magamat, amiГ©rt eltГ¶lthettem nГ©hГЎny napot aВ mЕ±vГ©sznЕ‘ Г©s aВ kГsГ©rete tГЎrsasГЎgГЎban. Sokat beszГ©lgettГјnk Г©s azt gondolom Pieria sГksГЎgГЎn barangoltunk Гєjonnan szerzett barГЎtaimmal.
TessГЎnak megГgГ©rtem, hogy megmutatom aВ vГЎrost. Munka utГЎn talГЎlkoztunk. Az Г¶rmГ©ny templom felГ© vettГјk az irГЎnyt. Tessa aВ vГЎrost Г©n meg Е‘t szerettem volna jobban megismerni. Itt nincsenek egyforma hГЎzak. Еђ mindegyik Г©pГјlet elЕ‘tt meg akart ГЎllni. Nem engedtem. EzГ©rt aztГЎn hozzГЎ kellett Г©rnem. Megfogtam aВ kezГ©t. ElЕ‘bb csak, hogy magammal hГєzzam, mert tovГЎbb akartam haladni. AztГЎn mГЎr nem csak azГ©rt. AВ kikГ¶vezett utcГЎkon sГ©takГ¶zben jГіkat nevettГјnk. Tudtam hova megyek, Г©s biztos voltam benne, hogy neki is tetszik majd az Г©tterem. Г‰n farkasГ©hes voltam. Еђ meg boldog. MГЎsnap is. AВ harmadik, majd aВ negyedik nap is. Munka utГЎn.
AВ bejГЎrati ajtГіfГ©lfГЎra ki van tГ©ve egy illusztrГЎciГі, amely azt hivatott kГ¶zГ¶lni, hogy aВ galГ©riГЎban tilos aВ fГ©nykГ©pezГ©s. TГ¶bben figyelmen kГvГјl hagyjГЎk. Persze olyan is van, aki megkГ©rdezi, hogy szabad e fotГіzni. TermГ©szetesen, ilyenkor az ember szГve meglГЎgyul. De nem aВ mi esetГјnkben!
El sem hittem volna, ha nem lГЎtom aВ sajГЎt szemeimmel azokat az utazГі iparmЕ±vГ©szeket, akik nem restellik beutazni aВ fГ©l vilГЎgot, hogy leutГЎnozhassГЎk az alkotГіk munkГЎit. AzokГ©t, akik kemГ©nyen tanulmГЎnyozzГЎk az anyagot, aВ szГneket Г©s aВ formГЎkat. AzokГ©t, akik aВ mЕ±vГ©szetnek Г©lnek, Г©s keresgГ©lnek, kutatnak, hogy kГјlГ¶nleges mГіdon, alkotГЎsukkal fejezhessГ©k ki mondanivalГіjukat. Ezek az utazГі kereskedЕ‘k meg, csak Гєgy bejГ¶nnek, turista maskarГЎt Г¶ltve magukra, kГ¶zben vГ©rszomjasan fotГіzgatjГЎk aВ mЕ±alkotГЎsokat, hogy azutГЎn szalagmunkГЎn kivitelezhessГ©k, Г©s mielЕ‘bb aВ piacra dobhassГЎk Е‘ket. MГ©g az alkotГЎsok megvГЎsГЎrolГЎsГЎtГіl sem hГЎtrГЎlnak meg egyesek kГ¶zГјlГјk, csakhogy elragadjanak valami Гєj darabot, amit aztГЎn marcangolhatnak kГ©nyГјk-kedvГјk szerint.
Sem fotózni, sem vásárolni nem engedtük őket. Épületünk, átérezve a helyzet súlyosságát, ismét bevehetetlen városfalként funkcionált a «portyázó csapatok» előtt, akik közül többen is érthetetlenül bámultak ránk.
AВ kiГЎllГtГЎson volt egy festmГ©ny, amelyet holdfГ©nynГ©l festett aВ mЕ±vГ©sznЕ‘. Azt hiszem, hogy az aВ kГ©p aВ szГ©psГ©gГ©vel Г©s eleganciГЎjГЎval bГЎjolt el engemet. Pedig csak egy virГЎgot ГЎbrГЎzol. MГЎr szГЎmtalanszor lГЎttam Г©s egyik fajtГЎja odahaza aВ kertГјnket is dГszГti. TavasztГіl kora nyГЎrig. RГ¶vid Г©letideje alatt, aВ szГ©psГ©gГ©vel annyi sok Г©lvezetet tud nyГєjtani. TГ¶bbszГ¶r megГЎlltam aВ festmГ©ny elЕ‘tt. Magam sem Г©rtettem miГ©rt. Igaz elЕ‘szГ¶r Е‘ szГіlГtott meg. AzutГЎn, ha aВ galГ©riГЎnak azon aВ rГ©szГ©n mentem ГЎt, ahol aВ kГ©p aВ falon lГіgott, akГЎrcsak egy oltГЎr elЕ‘tt elhaladva, mindig felГ© fordГtottam aВ tekintetemet. Ha valamelyik vendГ©gben Г©rdeklЕ‘dГ©st fedeztem fel aВ kГ©p irГЎnt, akkor sietve eltereltem aВ lГЎtogatГі figyelmГ©t, csakhogy aВ festmГ©ny aВ galГ©riГЎban maradhasson.
Egyik nap Г©ppen kГЎvГ©t fЕ‘ztem, amikor betoppant, Andrij Zsoludijev. TermetГ©nГ©l fogva magas, barna, aВ nЕ‘k irГЎnt kГјlГ¶nleges figyelmessГ©get tanГєsГtГі, harmincas Г©veiben jГЎrГі fiatalember. Mondhatni idejГ©tmГєltan viselkedik aВ nЕ‘kkel. MГ©gis nagy sikere van nГЎluk. В«Hogyan csinГЎlja ezt?В» Tettem fel magamnak aВ kГ©rdГ©st, valahГЎnyszor egy tГЎrsasГЎgba keveredtem vele. El kell ismerni, tehetsГ©ges grafikus mЕ±vГ©sz. KГјlГ¶nleges technikГЎval rajzol. Egy nap LjudmilГЎ LiszicГЎval felmentГјnk Andrej lakГЎsГЎra. Sok szГ©p alkotГЎsГЎt megmutatta nekГјnk. ImГЎdtam azt, hogy csupa pozitГv emberrel lehettem egyГјtt.
AВ kiГЎllГtГЎs megnyitГЎsa utГЎn nГ©hГЎny nappal tГ¶rtГ©nt. MegszГіlalt aВ csengЕ‘ az ajtГі fГ¶lГ¶tt. Г‰n aВ nagyteremben voltam, ahol aВ galГ©ria ГЎllandГі tГЎrlatГЎnak festmГ©nyeit nГ©zegettem. AВ kГ¶vetkezЕ‘ kiГЎllГtГЎson dolgoztam. Lesz nГ©hГЎny szabad nap aВ kГ©t tГЎrlat kГ¶zГ¶tt. Ezekre aВ napokra vГЎlogattam Г¶ssze aВ sajГЎt gyЕ±jtemГ©nyГјnkbЕ‘l nГ©hГЎny kГ©pet, amikor aВ sГЎrga szГnЕ± sГ©taernyЕ‘jГ©vel, galГ©riГЎrГіl-galГ©riГЎra jГЎrГі idЕ‘s, vГ©kony, magas, rГ¶vidfrizurГЎs hГ¶lgy belГ©pett hozzГЎnk. Volt nГЎlunk nГ©hГЎny Г©rtГ©kes kerГЎmia is, kГјlГ¶nbГ¶zЕ‘ alakГє Гјvegasztalokon elhelyezve. AttГіl tartottam lever valamit aВ sГ©taernyЕ‘vel, amit most is, bal karjГЎval erЕ‘sen szorГtott aВ hГіna alatt.
OdalГ©pett aВ bejГЎrathoz legkГ¶zelebb elhelyezett kГ©phez, majd alaposan nГ©zegette. ГЌgy tett ezutГЎn is, aВ galГ©riГЎban kiГЎllГtott Г¶sszes kГ©ppel. Amikor mindegyiket vГ©gigmustrГЎlta, kГ¶zelebb jГ¶tt hozzГЎm Г©s az ГЎltalam vizsgГЎlt festmГ©nyeket fГјrkГ©szte. KГ¶zben nГ©hГЎny kГ©pre mutatva azt mormolta: В«Ismertem, Е‘t is ismertem.В»
AВ kijГЎrat felГ© indult. Elvett egy szГіrГіlapot az asztalrГіl Г©s kellЕ‘ ГіvatossГЎggal Г¶sszetЕ±rte, azutГЎn aВ tГЎskГЎjГЎba tette. KГ©sЕ‘bb mesГ©ltГ©k helyiek, hogy aВ hГ¶lgy valamikor, rГ©gen, modellt ГЎllt tГ¶bb hГres festЕ‘mЕ±vГ©sz elЕ‘tt, azok mЕ±termeiben. CsodaszГ©p kinГ©zetГ©t az idЕ‘, mГЎra mГЎr megcsГєfolta, de aВ kГ©pek irГЎnti Г©rdeklЕ‘dГ©sГ©tЕ‘l semmi Г©s senki nem tudta megfosztani.
Конец ознакомительного фрагмента.
Текст предоставлен ООО «ЛитРес».
Прочитайте эту книгу целиком, купив полную легальную версию (https://www.litres.ru/pages/biblio_book/?art=66211948) на ЛитРес.
Безопасно оплатить книгу можно банковской картой Visa, MasterCard, Maestro, со счета мобильного телефона, с платежного терминала, в салоне МТС или Связной, через PayPal, WebMoney, Яндекс.Деньги, QIWI Кошелек, бонусными картами или другим удобным Вам способом.
Если текст книги отсутствует, перейдите по ссылке
Возможные причины отсутствия книги:
1. Книга снята с продаж по просьбе правообладателя
2. Книга ещё не поступила в продажу и пока недоступна для чтения